Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett
15 000 Ft felett ingyenes kiszállítás!
Nincsenek termékek a kosárban.
Publikálva 2017.06.05. napján
Tartalom
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy az emésztőrendszerünkben élő jótékony (probiotikus) baktériumtörzsek alapvetően meghatározzák az egészségünket. Ha kevés van belőlük, vagy egyes törzsekből hiányt szenvedünk, súlyos betegségek alakulhatnak ki. Ezért kell gondoskodni a probiotikus baktériumok pótlásáról, és mennyiségük megfelelő szinten tartásáról, amit legegyszerűbben a probiotikumok segítségével oldhatunk meg.
Mik is azok a probiotikumok? Sokan teszik fel a kérdést, aminek megválaszolásához először azt kell tisztáznunk, hogy milyen értelem használható a görög pro bios (magyarul „az életért”) kifejezésből eredeztethető probiotikum szó. Egyrészt probiotikumoknak nevezik a probiotikus baktériumokat, másrészt ugyanígy hívják azokat a táplálékkiegészítőket, amelyekben ezek a mikroorganizmusok megtalálhatók. Ez némi zavart okozhat, ezért ebben a cikkben külön is jelezni fogjuk, amikor a probiotikum szót a készítményekre használjuk.
Amikor a baktériumokról hallunk, általában rögtön valamilyen betegség jut az eszünkbe. Ez teljesen normális reakció, hiszen való igaz: a baktériumok jelentős része – főleg, ha túlszaporodnak – károsan befolyásolja szervezetünk működését. Léteznek azonban jótékony baktériumok is, ezek közül különösen fontosak a bélrendszerben, és ezen belül elsősorban a vastagbélben élő probiotikus törzsek, a probiotikumok.
A bélflóra rendkívül bonyolult életközösség, kutatások szerint körülbelül 400 baktériumtörzs, és összesen 100 billió mikroorganizmus alkotja. Súlya elérheti a 2 kilogrammot, a benne található gének száma pedig százszorosa az emberének. A bélflóra akkor működik megfelelően, ha egyensúlyban van, ami azt jelenti, hogy a probiotikus baktériumok aránya legalább 50-60 százalék. Egyes tudományos értekezések azonban ennél is nagyobb mennyiségét tartják szükségesnek ahhoz, hogy a szervezetünk valóban megfelelően működhessen. Nem véletlenül, hiszen a probiotikus baktériumok számos élettani folyamatban vesznek részt:
Az immunsejtek mintegy 70 százaléka a bélrendszerben található, és a probiotikus baktériumok immunanyagokat is termelnek, ezért a bélflóra állapota közvetlenül kihat az immunrendszer működésére. Ha a bélrendszerben lecsökken a probiotikus baktériumok mennyisége és változatossága, azaz felborul a bélflóra egyensúlya – ennek kiváltó oka lehet többek között az antibiotikum kúra, bélbetegségek, jelentős és rendszeres alkoholfogyasztás, emésztőrendszeri műtétek, rostokban szegény táplálkozás –, testünk védekezőképessége leromlik: erőtlennek érezzük magunkat, könnyebben elkapjuk a fertőzéseket, lassabban lábalunk ki a betegségekből. És ez még nem minden: a probiotikumok szó szerint fizikailag akadályozzák az immunrendszert gyengítő, és méreganyagokat termelő, patogén (káros) baktériumok megtapadását a bélfalon. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a probiotikus baktériumok „megszállják” a nyálkahártyát, ezért a patogén baktériumok nem jutnak elegendő táplálékhoz, így elszaporodni sem tudnak. Ezen kívül az anyagcseréje során, olyan anyagok is képződnek, amelyek rontják a káros mikroorganzimusok túlélési esélyét.
Eleinte csupán a már említett enyhébb panaszok (gyengeség, rossz közérzet, elesettség, esetleg depresszió, emésztési zavarok) utalnak arra, hogy hiányt szenvedünk probiotikus baktériumokból. Érdemes ezeket komolyan venni, hiszen a mennyiségének csökkenésével az állapotunk is egyre romlik. Egyre kínzóbbá válnak a rossz anyagcsere miatti tünetek, bőrproblémák (pattanások, ekcéma) jelentkeznek, sőt, krónikus, elsősorban gyulladásos bélbetegségek is kialakulhatnak. A Yale Egyetem a Harvard Egyetemmel közösen, több alkalommal hívott össze szakmai megbeszéléseket, amelyeken más kutatókkal együttműködve, javaslatokat fogalmaztak meg a klinikai használatához. A legújabb ajánlás szerint a jótékony baktériumokat a következő betegségek kezelésére tartják alkalmasnak:
Szintén hozzájárulhatnak a puffadás, a rossz emésztés (diszpepszia), a metabolikus szindróma (többféle anyagcserezavar összessége), a depresszió, a szorongás, a lupus és a reumás ízületi gyulladás (rheumatoid arthritis) kezeléséhez, illetve megszüntetéséhez. Elősegíthetik a fogyást, csökkenthetik a stroke, a szív- és érrendszeri megbetegedések és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.
Minden ember bélflórája egyedi, tulajdonképpen olyan, mint az ujjlenyomat. Ugyanakkor bizonyos probiotikus baktériumtörzsek, így egyes Bifidobacteriumok, Lactbacillusok, Streptococcusok, valamennyiünkben megtalálhatók. Éppen ezért, a bélflóra egyensúlyának helyreállításához, illetve megőrzéséhez, érdemes ezeket a baktériumokat nagyobb mennyiségbe bevinni a szervezetünkbe. Az élelmiszerek közül az erjesztett tejtermékekkel (legjobb a bolgár joghurt), a savanyú káposztával, a kovászos uborkával vagy akár a japán miso levessel pótolhatjuk a hiány egy részét, azonban igazán jó eredményt a minőségi táplálékkiegészítőkkel (probiotikumok) érhetünk el: ezek ideális mennyiségben és összetételben tartalmazzák a legfontosabb probiotikus törzseket, nincsen mellékhatásuk, nem okoznak például puffadást, és laktózérzékenység esetében sem kell lemondani róluk.
Ahhoz, hogy a probiotikus baktériumok elszaporodjanak, élelemre, vagyis prebiotikumra van szükségük. A prebiotikumok általában a nyers zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és néhány gombában megtalálható élelmi rostok (pl. inulin, cellulóz, béta-glükán, pektin), amiket csak ezek a baktériumok képesek lebontani, de prebiotikus tulajdonságú a laktóz is.
Tudományos háttér:
